Családunkban A SÜLTHÚS fogalom volt és mindig az egyben sült karajt értettük alatta. Én kicsit módosítottam a régi recepten. Ugyanígy készítem el a sülthúst akkor is, ha az alapanyag nem karaj, hanem comb, vagy csont nélküli tarja.
Hozzávalók
- 1 kg karaj csont nélkül
- 2 gerezd fokhagyma gyufaszálra vágva
- fűszerek a pácoláshoz (só, bors, bazsalikom, majoranna, mustár)
- 1 kanál olivaolaj
- 1 dl fehér bor
- 2-3 kanál libazsír
- 1 ek méz
- fél citrom leve
- 1 teáskanál olvasztott vaj
Elkészítése
A karajt éles késsel beszúrkáljuk, a lyukakba beszúrjuk a fokhagymákat. A húst a fűszerekkel beszórju. Egy kellő méretű alufóliát megkenünk az olivaolajjal, ebbe beletekerjük a befűszerezett húst és pár órára, akár egy éjszakára a hűtóben pihentetjük. Másnap egy lábosban a libazsíron átsütjük a hús minden oldalát, majd a libazsírral együtt tepsibe (vagy jénaiba) tesszük. Ráöntjük a bort. Tepsit használva fóliával betakarjuk, légkeveréses sütőben 180 fokon 80-90 percig sütjük, közben időnként a szafttal locsolgatjuk. Fél időben megfordítjuk. Ha a hús már puha, levesszük a fóliát, meglocsoljuk a hús tetejét a méz-citrom-vaj keverékével és még 8-10 percig 200 fokon felső lángon sütjük, hogy szép piros legyen a teteje. Figyelni kell, nehogy odaégjen. Ha kész, kivesszük, letakarjuk fóliával és pihentetjük, hogy szépen szeletelhető legyen. Ha nem a sütőben, hanem serpenyőben sütjük, akkor a mézes citromos kenegetés elmarad, úgy is gyöngyörű színe (és íze) lesz a húsnak. A képen épp egy serpenyős változat látható, amit most a hét végén készítettem el Györökön!
Köretként hagymás resztelt krumplit és friss salátát ajánlanék hozzá.
Ital - jófajta rozé, vagy száraz fehér bor...